A Kincskereső Család- és Ifjúságsegítő Egyesület

2009. június 13-án megtartotta Alakuló Közgyűlését, amely alkalommal kimondta az Egyesület megalakulását, meghatározta annak fő célkitűzéseit és mindezt Alapszabályban rögzítette. Ennek a jelenleg érvényben lévő, módosított változata az alábiakban olvasható. 

Az Egyesület jelenleg  27 fővel működik, vezetését a következő személyek látják el:

• Hodován Péter (elnök)
• Facskóné Mihó Ágnes (elnökségi tag)
• Dr Szili Zsolt Gergely (elnökségi tag)

Elérhetőségeink:

Levelezési cím:   Kincskereső Család- és Ifjuságsegítő Egyesület

                          6353  Dusnok,  Dózsa Gy. u 10.

Telefon:    78/401-821

Mobil:       70/450-3615

E-mail:      kincskeresomuhely@gmail.com

honlap:     www.kincskeresomuhely.hu

Jelen Egyesületet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság végzésével a Pk.60.090/2009. szám alatt jegyezte be az általa vezetett nyilvántartásba. Az Egyesület régi nyilvántartási száma: 3004/2009, új nyilvántartási száma: 03-02-0003004.

 

            Az Egyesület tagjai úgy határoztak, hogy az Alapszabályt a jelen okirattal úgy módosítják és egészítik ki, hogy az Alapszabály rendelkezéseit - figyelemmel az alapítás óta történt jogszabályi változásokra - a jelen időbeli változásokkal együtt egységes szerkezetbe foglalják. A jövőre nézve az Alapszabály rendelkezései tekintetében a következő egységes szerkezetbe foglalt, alábbi Alapszabályban írt rendelkezéseket határozzák meg. (A változások félkövér, dőlt betűvel kerültek feltüntetésre.)

 

 

KINCSKERESŐ CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGSEGÍTŐ

EGYESÜLET

- módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt -

Alapszabálya

 

 

1.  §

Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

 

1.1.    Az Egyesület neve: Kincskereső Család- és Ifjúságsegítő Egyesület

 

1.2.    Az Egyesület székhelye: 6353 Dusnok, Dózsa Gy. u. 10. sz.

 

1.3.    Az Egyesület honlapja: www.kincskeresomuhely.hu

 

1.4.    Az Egyesület helyi hatókörrel rendelkező civil szervezet, amelynek alaptevékenysége a kulturális tevékenység. (Civil tv. 2.§.13. pont a) alpont)

 

1.5.    Az Egyesület határozatlan időre jött létre. (Ptk. 3:4.§. (5) bek.)

 

1.6.    Az Egyesület a tagok közös, tartós, jelen Alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy (Ptk.3:63.§. (1) bek.), amely a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba való jogerős felvételével szerezte meg. (Ptk.3:4.§. (4) bek., Civil tv. 4.§. (2) bek). Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet.(Ptk.3:1.§. (2) bek.)

 

1.7.    Az Egyesület pártoktól független, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el.

 

1.8.    Az Egyesület saját maga rendelkezik a nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra. (Civil tv. 8.§. (1) bek.)

 

1.9.    Az Egyesület működése nyilvános. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a honlapján közzétett tájékoztatói útján.

 

 

2. §

Az Egyesület célja, feladata

 

2.1.    Az Egyesület törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. (Ptk. 3:1.§. (4) bek.) Az Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. (Ptk. 3:63.§. (2) bek.) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Egyesület egyébként minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel és amelyet jogszabály nem tilt vagy korlátoz. (Civil tv. 3.§. (3)-(4) bek., Ptk. 3:8.§.)

 

2.2.    Az Egyesület célja:

 

• Közösség építő-, kulturális-, családi-, gyermek- és ifjúsági programok szervezése;
• Hátrányos helyzetű családok, gyermekek és fiatalok segítése;
• Családi napközi létrehozása és működtetése;
• Oktatás, nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés és környezeti nevelés, természetjáró kirándulások, erdei iskolai programok szervezése;
• Keresztény, népi és nemzeti kultúránk megőrzése, népművészet, hagyományőrzés;
• Nemzetiségi kultúránk ápolása;
• Veszélyeztetett családok, ifjúsági rétegek számára drogprevenciós és bűnmegelőzési programok szervezése.

 

2.3.    Az Egyesület tevékenysége:

• Együttműködik más, hasonló célokat kitűző, bel- és külföldi alapítványokkal, szervezetekkel, társaságokkal, intézményekkel;
• A működéshez szükséges anyagi alapokat megteremti és a szükséges, lehetséges apparátust fenntartja;
• Kitüntetések, jutalmak odaítéléséhez szakmai véleményeket ad;
• A tagokat tájékoztatja az Egyesület programjáról és tevékenységéről, munkájának eredményeiről;
• Lehetőségek biztosítása a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének elősegítésére.

 

3. §

Az Egyesület tagsága

 

3.1.    Az Egyesület rendes tagjai lehetnek azok a bel- és külföldi természetes személyek, akik a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat és rendelkezéseket elfogadják, az Egyesület Közgyűlése által meghatározott mértékű tagdíj megfizetését, valamint az Egyesület tevékenységében való aktív részvételt vállalják. Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a tagfelvételi kérelem - a Ptk. 3:4.§.-ban foglalt felhatalmazás alapján - Elnökség általi elfogadásával keletkezik. (Ptk.3:67.§. (1) bek.) A felvételt kérőnek írásbeli kérelmében (belépési nyilatkozat) nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el és vele szemben a lent meghatározott kizárási ok nem áll fent.

 

          Az Egyesületnek nem lehet tagja az a személy, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott addig, amíg a büntetett élethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

 

3.2.    A felvételt kérő tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala - a Ptk. 3:4.§.-ának eltérést engedő szabálya és a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján - az Elnökség hatáskörébe tartozik. A felvételt kérő felvételének kérdésében az Elnökség a felvételt kérő által benyújtott - megfelelően kitöltött és aláírt - tagfelvételi kérelem alapján, 2 elnökségi tag támogató szavazatával dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. Az Elnökség a tagfelvételről a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles határozatban dönteni. A határozatot a tagfelvételt kérő és az Egyesület tagjai részére a határozathozatalt követően 8 napon belül - írásban, igazolható módon - köteles megküldeni. Elutasított tagfelvételi kérelem esetén, a felvételt kérőnek az elutasító döntés ellen jogorvoslati joga van, melyet az Egyesület Közgyűlésénél kezdeményezhet - írásban - az Elnökség által hozott elutasító döntés után a kézbesítést követő 30 napon belül. Ezen jogorvoslatról a Közgyűlés másodfokú hatáskörben dönt a beérkezést követő 60 napon belül - döntéshez a jelenlévő tagok 2/3-os egyetértő szavazata szükséges. A Közgyűlés döntéséről az érintettet - 8 napon belül - írásban, igazolható módon értesíti. A tagfelvételi kérelem Közgyűlés általi elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

3.3.    Az egyesületi rendes tagság megszűnik:

 

• a tag kilépésével; (Ptk. 3:68.§. (1) a.) pont)
• a tag esetében a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával; (Ptk. 3:68.§. (1) bek. b.) pont)
• a tag kizárásával; (Ptk. 3:68.§. (1) bek. c.) pont)
• a tag halálával; (Ptk.3:68.§. (1) bek. d.) pont)
• az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

 

3.4.    Kilépési szándékát a tag - indokolási kötelezettség nélkül - írásbeli nyilatkozatával bármikor bejelentheti az Elnökséghez. A nyilatkozatban meg kell jelölnie a kilépés napját. Ennek hiányában kilépési nyilatkozata az Elnökséghez való megérkezése napján válik hatályossá. (Ptk. 3:68.§: (2) bek.)

 

3.5.    Az Egyesület tagjának tagsági jogviszonyát - a Ptk. 3:4.§.-ának eltérést engedő szabálya és a jelen Alapszabály felhatalmazása alapján - az Elnökség (2 elnökségi tag „igen" szavazatával meghozott határozata szerint) írásban, igazolható módon - 30 napos felmondási idővel - felmondhatja, ha megállapítást nyer, hogy a tag nem felel meg a jelen Alapszabály 3.1. pontjának 2. bekezdésében foglalt tagsági feltételnek (, büntetlen előélet). A 30 napos felmondási idő az írásbeli felmondás címzett általi átvételét követő naptól (kézbesítés) kezdődik. (Ptk. 3:69.§. (1)-(2) bek.)

 

A felmondással szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül az érintett tag fellebbezéssel élhet, amelyet másodfokon a Közgyűlés bírál el. A Közgyűlés köteles a másodfokú határozatot a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül - a jelenlévők 2/3-os szavazatával - meghozni és azt további 8 napon belül az érintett tagnak és az Elnökségnek - írásban, igazolható módon - megküldeni. A tag a jogszabálysértő vagy Alapszabályba ütköző közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.

 

3.6.    A Közgyűlés - bármely tag vagy egyesületi szerv indítványára - a jelenlevők 2/3-os szavazatával kizárhatja azt a tagot,

• aki jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti; (Ptk. 3:70.§. (1) bek.)
• akinek tevékenysége az Alapszabályba ütközik, magatartása ellentétes vagy összeegyeztethetetlen az Egyesület céljaival, (Ptk. 3:71.§. (1) bek. c.) pont) vagy
• veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósulását;
• aki - neki felróható módon - az Egyesület érdekét egyéb módon súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
• a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek (ideértve tagdíjfizetés is) - az Alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére sem tesz eleget; illetőleg
• sérti az Egyesület jó hírnevét;
• aki a választással elnyert megbízásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja;
• Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el;
• a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet, annak képviselőjét szándékosan megtéveszti, a vizsgálathoz szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, meghamisítja vagy megsérti.

 

          A Közgyűlés a kizárást tárgyaló ülése előtt legalább 15 nappal köteles - írásban, igazolható módon - értesíteni a kizárás kezdeményezésével érintett tagot a vele szemben indított eljárás megindításáról és a kizárást tárgyaló ülés időpontjáról. Az értesítésben fel kell tüntetni a kizárás kezdeményezésének okát és az ezt megalapozó bizonyítékokat, egyúttal fel kell hívni az érintett tagot, hogy mindezekre az ülés időpontjáig írásban észrevételt tehet, bizonyítékait becsatolhatja, illetőleg az ülésen védekezését szóban is előterjesztheti. A figyelmeztetésnek ki kell térnie arra is, hogy a kizárással érintett tag nyilatkozatának elmaradása vagy az ülésről történő távolmaradása nem akadálya a kizárási eljárás lefolytatásának. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget.

 

A kizárásról a kizárási indítvány benyújtásától számított 60 napon belül a Közgyűlés köteles írásbeli, indokolt elsőfokú határozatot hozni. A meghozott határozatot az eljárás kezdeményezőjével és a kizárással érintett taggal - jelenléte esetén - szóban, majd a határozathozatalt követő 8 napon belül írásban igazolható módon közölni kell. Amennyiben az eljárás kezdeményezője, illetve a kizárással érintett tag a határozathozatalnál személyesen nincs jelen, vele a határozatot a meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon kell közölni. A határozatnak a rendelkezésen túl tartalmaznia kell annak indoklását ( amelyben fel kell tüntetni a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat), illetőleg a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy az érintett tagnak fellebbezési joga nincs, hanem a jogszabályba vagy az Alapszabályba ütköző közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A határozat hatályon kívül helyezése iránt a határozathozatalról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet keresetet indítani.

 

3.7.    A tagdíj éves összegét minden évben a Közgyűlés határozza meg, s az aktuális éves tagdíjat a tagok minden év december 31. napjáig kötelesek befizetni az Egyesület pénztárába vagy bankszámlájára. Az év közben csatlakozók is az adott év december 31. napjáig kötelesek az adott éves tagdíj időarányos részét megfizetni. 2016. évben az éves tagdíj mértéke: 3600.-Ft, azaz Háromezer-hatszáz forint.

 

          Amennyiben a tag 6 hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével, úgy a tag kizárható. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, amely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

3.8.    A tagsági viszony megszűnése miatt a már megfizetett tagdíjat az Egyesület nem fizeti vissza.

 

3.9.    Az Egyesület különleges jogállású tagjai:

 

          Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar, illetve külföldi természetes személy, jogi személy, aki adományaival, természetbeni juttatásaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni; a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és akinek a pártoló tagfelvételi kérelmét az Elnökség - a 3.2. pontban meghatározottak szerint - jóváhagyja. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. (Civil tv. 4.§. (5) bek. ) A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. A pártoló tagság határozott ideig, a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával érintett negyedév utolsó napjáig tart, e nappal automatikusan megszűnik. A pártoló tagság megszűnik továbbá a határozott idő lejárta előtt a pártoló tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével; valamint az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével is.

 

3.10. Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi - rendes és különös jogállású - tagokról ( azok nevének és lakcímének feltüntetésével) naprakész nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni azzal, hogy a tagokról vezetett tagnyilvántartás tagokra személyére vonatkozó adatai nem nyilvánosak. (Ptk. 3:67.§. (2) bek.) Az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét/székhelyét tartalmazó tagjegyzék az Alapszabály 1. sz. mellékletét képezi. (Ptk. 3:5.§.)

 

4. §

Tagsági jogok és kötelezettségek

 

4.1.    Az Egyesület rendes tagjának jogai:

 

• részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlésen, jogosult ott szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni (Ptk. 3:72.§. (2) bek.), véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
• ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
• felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
• választhat, illetve választható az Egyesület szerveibe, illetve tisztségeire az Alapszabályban megfogalmazott korlátokkal;
• indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; a Közgyűlés ülése napirendjének kiegészítését kérheti;
• a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli Elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;
• betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; irataiba;
• az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat hatályon kívül helyezése iránt bármely tag a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül pert indíthat. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik;( Ptk. 3:35.-3:36.§.)

 

4.2.    Az Egyesület rendes tagja köteles:

 

• az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, végrehajtani; az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni; az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, s nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét; (Ptk. 3:66.§. (1)-(2) bek.)
• az Egyesület Közgyűlésének - a tagokra nézve kötelező - határozatai szerint eljárni,
• a Közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, önkéntes támogatásokkal, juttatásokkal segíteni az Egyesület tevékenységét, gazdasági feltételeinek biztosítását;
• az Egyesület eredményes működését személyes tevékenységével, a tőle elvárható módon segíteni;
• az egyesületi nyilvántartásban szereplő személyi adatainak és elérhetőségeinek (különösen e-mail cím) változását haladéktalanul az Elnökségnek bejelenteni.

 

4.3.    Az Egyesület pártoló tagja (különleges jogállású tagok) az Egyesület szerveibe (vezető tisztségviselőnek) nem választható és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, a Közgyűlésen észrevételeket, javaslatokat tehet. A pártoló tag köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. (Civil tv. 4.§. (5) bek.).

 

4.4.    A tag tagsági jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja (Ptk. 3:65.§. (3) bek.), kötelezettségeit kizárólag személyesen teljesítheti.

 

4.5.    Az Egyesület azonos jogállású tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. (Ptk. 3:65.§. (2) bek.) A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. (Ptk. 3:65.§. (3) bek.)

 

 

5. §

Az Egyesület szervezete

 

5.1.    Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség (7. §) látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Egyesület Elnöke, Elnökség tagjai. (Ptk. 3:72.§.(1) bek.)

 

5.2.    Az Egyesület tagjai úgy határoztak, hogy - figyelemmel arra, hogy a Felügyelő Bizottság kötelező jellegű létrehozására vonatkozó jogszabályi feltételek jelen idő szerint esetükben nem állnak fent - az Egyesületnél Felügyelő Bizottságot nem hoznak létre, ugyanakkor tudomásul veszik, hogy kötelező Felügyelő Bizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. (Ptk. 3:82.§. (1) bek.)

 

6. §

A Közgyűlés

 

6.1.    Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a Közgyűlés (tagok összessége), amely ülés tartásával - személyes részvétellel - hozza meg döntéseit, az ülés tartása nélküli döntéshozatal (pl. elektronikus hírközlő eszközök igénybevétele) kizárt. (Ptk. 3:16.§. (2) bek.; Civil tv. 3.§. (6) bek.) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés), amelyen meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elkészített beszámolót és közhasznúsági mellékletet. ( Ptk. 3:73.§.(1) bek., Civil tv. 37.§. (2) bek. a) pont). A Közgyűlés ülése elektronikus úton nem folytatható le.

 

          Az Elnök a Közgyűlést köteles - a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül - összehívni az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján, továbbá ha a tagok legalább 1/3-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri. (rendkívüli Közgyűlés)

 

          Az (Elnökség határozata alapján) az Elnök köteles a (rendkívüli) Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; vagy az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe kerül. Az így összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. (Ptk. 3:81.§. (1)-(2) bek.)

 

6.2.    A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

 

6.3.    A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: (Ptk. 3:74.§. a.)-k.) pont)

 

a)  Az Alapszabály megállapítása, módosítása;

b)  Az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének vagy szétválásának elhatározása;

c)  Az Elnökség tagjainak (vezető tisztségviselők) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d)  A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

e)  Az éves költségvetés elfogadása;

f)   Az éves beszámoló - ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - és a közhasznúsági melléklet elfogadása;

g)  A vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselők az Egyesülettel munkaviszonyban állnak;

h)  Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

i)    A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az elnökségi tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j)    A végelszámoló kijelölése;

k)  A tagdíj mértékének meghatározása és a fizetési feltételeinek megállapítása;

l)    Az Egyesület Elnöksége által elutasított tagfelvételi kérelem ellen a felvételt kérő jogorvoslattal fordulhat a Közgyűléshez, mely 2. fokú szervként dönt a tag felvételéről vagy elutasításáról;

m) Az Egyesület Elnöksége által történt tagsági jogviszony felmondása esetén az érintett tag fellebbezéssel élhet, amely ügyben a Közgyűlés 2. fokú szervként dönt;

n)  Az egyesületi tag kizárása;

o)  Döntés a közgyűlési napirend kiegészítése ügyében, ha arról az Elnök nem döntött vagy a kérelmet elutasította;

p)  Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal, vagy ha az Elnökség bármely kérdésben a Közgyűlés döntését kéri.

 

6.4.    A Közgyűlés üléseit az Egyesület mindenkori székhelyén vagy a meghívóban feltüntetett egyéb, a székhellyel egyező településen található helyen tartja. A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi tagnyilvántartásban szereplő (rendes-, illetve pártoló ) tag előzetes írásbeli értesítésével, meghívó küldésével. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyének pontos megjelölését és az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és a honlapján is nyilvánosságra kell hozni, közzé kell tenni.

 

          A meghívó akár írásban postai úton, akár elektronikus formában (e-mail) útján is kiküldhető a tagoknak. Postai küldés esetén a feladóvevényt és a tértivevényt, elektronikus küldés esetén a meghívó elküldését és kézbesítését igazoló visszajelzést kinyomtatva a Közgyűlés jegyzőkönyve mellékleteként kell tárolni. Amennyiben az e-mail útján történő meghívó átvételét a küldéstől számított 2 napon belül valaki nem igazolja vissza, azon esetben ezen személy számára postai úton, igazolható módon, elsőbbségi küldeményként is meg kell küldeni a meghívót.

 

          Az összehívás akkor minősül szabályszerűnek, ha a tagok az ülés helyéről és pontos időpontjáról legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően, igazolható módon, írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról, napirendi pontjairól leírást kapnak. Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. (Ptk. 3:17.§. (1)-(6) bek., Civil tv. 37.§. (2) bek. a.) pont)

 

            A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül az egyesületi tagok és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök - 2 napon belül - dönt: a napirend kiegészítését elutasítja vagy a kérelemnek helyt ad. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, illetve a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárultak. (Ptk. 3:75.§. (1)-(2) bek.)

 

6.5.    A Közgyűlést az Egyesület Elnöke - akadályoztatása esetén az Egyesület másik Elnökségi tagja - vezeti. A Közgyűlés a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv-hitelesítőket a jelenlevők egyszerű szótöbbségével választja meg. (Ptk. 3:71.§. (1) bek. d.) pont)

 

6.6.    A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult (50%+1 fő) részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (Ptk. 3:18. §. (1)-(2) bek.; Civil tv. 37.§. (2) bek. a.) pont)

 

          A határozatképtelenség esetén az ugyanazon napra, az eredeti időpontot követően 1 órával későbbre ismételten összehívott Közgyűlés - változatlan napirend esetén - a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlés helyét, időpontját, és az aznapon való megismétlés lehetőségét, valamint ezen jogkövetkezményre való figyelmeztetést a Közgyűlésre szóló meghívó eredendően tartalmazta.

 

6.7.    A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt, nem szavazhat az a személy,

 

a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy az Egyesület terhére bármilyen más előnyben részesít;

b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

f)  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.(Ptk. 3:19.§. (2) bek.)

 

A tag köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

 

6.8.    A Közgyűlés ülésén a tagok szavazással hozzák meg határozataikat. Ha törvény, illetve az Alapszabály eltérően nem rendelkezik, a Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (jelenlévő szavazásra jogosult tagok több mint felével), vagyis egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden rendes tagnak egy szavazata van. (Ptk. 3:19.§. (3) bek.)

 

6.9.    A határozathozatalnál a jelen levő szavazásra jogosult tagok 2/3-os szótöbbsége szükséges

• a tagfelvételi kérelem ügyében lefolytatott másodfokú eljárásban való döntés;
• a tagsági jogviszony felmondása ügyében lefolytatott másodfokú eljárásban való döntés;
• a tag kizárása ügyében való döntés esetén.

 

A határozathozatalnál a jelen lévő szavazásra jogosult tagok 3/4-es szótöbbsége szükséges az Alapszabály módosításához. (Ptk. 3:76.§. (1)bek.)

 

A határozathozatalnál a szavazati joggal rendelkező (valamennyi) tagok 3/4-es szótöbbsége szükséges

• az Egyesület céljának módosításához;
• az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntés meghozatalához. (Ptk. 3:76.§. (2) bek.)

 

6.10.  Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, amennyiben a megismételt szavazás is sikertelen, úgy az indítványt, határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, de annak nincs akadálya, hogy egy későbbi Közgyűlésen újra napirendre kerüljön.

 

6.11. A közgyűlési határozatokat az Elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követően 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Ha az Egyesület Közgyűlése valamely természetes vagy jogi személyt, egyéb szervezetet, stb. bármilyen jogcímen pénzbeni vagy anyagi értékű támogatásban részesít, az erről szóló határozatot - amelyek nyilvánosságra hozatala nem sért személyiségi jogokat - az érintett hozzájárulásával az Egyesület honlapján közzéteszi. (Civil tv. 37.§. (3) bek. b.) pont) Úgyszintén a honlapon kell nyilvánosságra hozni mindazon közgyűlési döntéseket, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát jogszabály előírja és nem írja elő kötelező jelleggel a sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalt.

 

6.12.  A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, a Közgyűlés ülésén megjelent tagok létszámát, a határozatképesség tényét, a végleges napirendet, a tárgyalt ügyek ( indítványok ) össze­foglalását, a hozott határozatokat szó szerint - beleértve a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is - és a szavazás eredményére vonatkozóan szavazásra jogosultak, a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számát ( és ha lehetséges személyét is). Egyhangú szavazás esetén a támogatók, ellenzők és tartózkodók személyét nem kell a jegyzőkönyvben feltüntetni. A jegyzőkönyvhöz a jelenléti ( részvételi ) ív egy eredeti példányát mellékelni kell. A jegyzőkönyvet az Egyesület Elnöke - távolléte esetén a Közgyűlést levezető Elnökségi tag - és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a Közgyűlésen részt vett két egyesületi tag hitelesíti.

 

6.13.  Az Egyesület Elnöke köteles vezetni a Közgyűlési Határozatok Könyvét. A Közgyűlési Határozatok Könyve éves bontásban tartalmazza a Közgyűlés által elfogadott valamennyi határozat tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

7. §

Az Elnökség

 

7.1.    Az Egyesület ügyvezetését a 3 tagú Elnökség (Elnök, Elnökségi tagok) látja el, amelynek tagjait a Közgyűlés nyílt szavazással, a jelenlevő szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével, 5 év időtartamra választja meg az Egyesület tagjai közül. Az Egyesület Elnökségének Elnökét a Közgyűlés - a Ptk. 3:4.§-ának eltérést engedő szabálya és a jelen Alapszabály rendelkezése okán - közvetlenül választja meg. Az Elnökség Elnöke és tagjai a jelölt funkcióra történő megválasztásukkal és a megválasztás elfogadásával az Elnökség tagjává - vezető tisztségviselővé - válnak. (Ptk. 3:21.§. (3) bek.) Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el, őket e tevékenységükért díjazás nem illeti meg. A tisztségük ellátása során felmerült költségeket az Egyesület megtéríti. Az elnökségi tagok kötelesek előzetesen egyeztetni az Egyesület Elnökével a felmerülő költségek jogcímét és várható összegét. Ha és amennyiben az előzetes egyeztetés bármely okból akadályba ütközne, az elnökségi tag utólag köteles igazolni a felmerült költségek jogszerűségét. A költségek megelőlegezésekor a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelően kiadási pénztárbizonylat kiállítása szükséges, amelyhez a későbbiekben az eredeti számlákat, egyéb - a költségeket igazoló - okiratokat csatolni kell. Az igénybevett költségtérítés felhasználásának jogszerűségéről az Elnökség utólagosan dönt. A költségtérítés felhasználása jogszerűségének megállapításához az Elnökség egyhangú döntése szükséges. A jogosulatlanul igénybevett költségtérítést az elnökségi tag köteles visszafizetni. A felmerült és teljesített kiadásokat a számviteli törvény szabályai szerint kell lekönyvelni és nyilvántartani.

 

          Az Egyesület Elnökségének tagjai:

 

Elnök:	Hodován Péter	6353 Dusnok, Dózsa György u. 10. sz. alatti lakos
Tagok:	Facskóné Mihó Ágnes	6353 Dusnok, Vajas u 7. sz. alatti lakos
	Dr. Szili Zsolt	6353 Dusnok, Petőfi S. u 4. sz. alatti lakos

 

7.2.    Az Elnökség tagja csak olyan személy lehet, akivel szemben a hatályos jogszabályokban, illetőleg az Alapszabályban foglalt kizáró feltételek nem állnak fent.

 

          Az Elnökség tagja (vezető tisztségviselő) az a nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (Ptk. 3:22.§. (1) bek.)

 

          Az Elnökség tagjait az Egyesület tagjai közül kell választani. A jelen Alapszabály kizárja az Egyesület tagjain kívüli személyek elnökségi taggá való megválasztását. (Ptk. 3:79.§. (3) bek.)

 

          Nem lehet az Egyesület Elnökségének tagja (vezető tisztségviselő)

• az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; (Ptk. 3:22.§. (4) bek.)
• az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig az, akit e foglalkozástól, a vezető tisztségviselői tevékenységtől jogerősen eltiltottak; (Ptk. 3:22.§. (5)-(6) bek.)
• az, akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet; (Ptk. 3:22.§. (5) bek.)
• aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. (. Btk. 61.§ (2) bek. i) pont)

 

          Az Elnökség tagjai kötelesek a megbízásukkor nyilatkozni arról, hogy nem állnak fenn velük szemben az előzőekben felsorolt kizáró okok.

 

7.3.    Az elnökségi tagsági jogviszony megszűnik:

 

a)  5 éves határozott idejű megbízás időtartamának lejártával;

b)  visszahívással;

c)  lemondással;

d)  a vezető tisztségviselő halálával;

e)  a vezető tisztségviselő cselekvőképességének e tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f)   a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével; (Ptk. 3:25.§. (1) bek. a)-g.) pont)

g)  az Egyesület megszűnésével.

 

          Az Elnökségi tag tisztségéről az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik elnökségi tagjához vagy a Közgyűléshez intézett - írásbeli - nyilatkozattal bármikor - indokolási kötelezettség nélkül - lemondhat. Az Elnökségi tag lemondása esetén az Elnökség a Közgyűléshez fordul a tisztség betöltése érdekében, s rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezi. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá. (Ptk. 3:25.§. (3)-(4) bek.)

 

          Az Egyesület Közgyűlése a jelen lévő szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével meghozott döntésével az Elnökség tagját megbízásának lejárta előtt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. (Ptk. 3:398.§. (2) bek.)

 

          A bármely okból megüresedett Elnökségi tagi tisztségre a Közgyűlés 60 napon belül új tagot választ.

 

7.4.    Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

 

• rendszeresen és tevékenyen részvétel az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában,
• az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozathozatalában való részvétel;
• észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével, döntéseivel kapcsolatban;
• javaslattétel rendkívüli elnökségi ülés összehívására;
• az egyesületi határozatok és ajánlások megtartása; végrehajtásának ellenőrzése;
• folyamatos kapcsolattartás az Egyesület tagjaival és szerveivel;
• az Egyesület szervei munkájának segítése;
• kötelesek továbbá a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni; (Ptk. 3:78.§. (2) bek.);
• feladataikat kötelesek személyesen ellátni, s tevékenységük során kizárólag az Egyesület érdekeit szem előtt tartva járhatnak el.

 

7.5.    Az Elnökség hatáskörébe és feladatkörébe tartozik: (Ptk. 3:80.§.)

 

• az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók és a közhasznúsági melléklet előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
• a Közgyűlés előkészítése; döntéseinek végrehajtása;
• az Elnök által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, kidolgozása;
• részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• az Egyesület, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele;
• az Alapszabály felhatalmazása alapján a rendes tag és a pártoló tag felvételéről való döntés;
• az Alapszabály felhatalmazása alapján a tagsági jogviszony felmondása;
• az Egyesület vállalkozási tevékenységének irányítása, kezelése;
• maga és az Egyesület nevében az Egyesület céljait, tevékenységét és működését érintő kérdésekben állásfoglalást ad ki;
• az Egyesület céljaira és működéséi költségei fedezetére pályázatokat nyújt be, és egyéb módokon is törekszik növelni az Egyesület bevételeit;
• az Egyesület nevében vagy javára közcélú adománygyűjtést rendezhet;
• az egyesületi célok megvalósítása érdekében egyesületi tagokból, pártoló tagokból, s más, külső személyekből álló munkabizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre;
• az Egyesület célja szerinti juttatásokkal, a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások, segélyek, egyéb kedvezmények odaítélése;
• dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

          Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt köteles évente beszámolni.

 

7.6.    Az Elnökség szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal tart ülést, amelyet az Elnök hív össze. A Közgyűlés ülései összehívásának rendjére vonatkozó szabályok (Alapszabály 6.§. 6.4. pont) egyebekben megfelelően alkalmazandóak az Elnökség üléseinek összehívására is.

 

7.7.    Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.

 

7.8.    Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult elnökségi tagok több mint fele (azaz legalább 2 tag) jelen van. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

 

7.9.    Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, 2 fő jelenléte esetén egyhangúlag, mindhárom fő jelenléte esetén egyszerű szótöbbséggel, vagyis minden esetben legalább 2 fő igen szavazatával hozza meg.

 

          A határozatot az Elnök szóban kihirdeti a jelenlevőknek, illetve azt 8 napon belül írásban, igazolható módon közölni is kell az elnökségi tagokkal. (Egyik módja, pl. e-mail, melynek kiküldését és visszaigazolását kinyomtatva a meghívó és a jegyzőkönyv mellékleteként kell tárolni. Az e-mail abban az esetben alkalmazható, ha valamennyi elnökségi tag rendelkezik e-mail elérhetőséggel, s az elnökségi ülés összehívására is e-mail útján került sor).

 

          Az Elnök köteles vezetni az Elnökségi Határozatok Könyvét. Az Elnökségi Határozatok Könyve éves bontásban tartalmazza az Elnökség által elfogadott valamennyi határozat tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntés támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

7.10.  Az elnökségi tagok a tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben. (Ptk.3:24.§.)

 

8. §

Az Elnök

 

8.1.    Az Egyesület Elnöke feladat- és hatásköre:

 

• irányítja az Egyesület tevékenységét,
• a Közgyűlés üléseinek összehívása; levezetése; a határozatok ellenjegyzése;
• döntés a közgyűlési napirend-kiegészítés kérdésében;
• az Elnökség munkájának irányítása;
• az Elnökség üléseinek előkészítése; összehívása; levezetése;
• a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása, ellenőrzése;
• a Közgyűlési Határozatok Könyvének és az Elnökségi Határozatok Könyvének vezetése;
• a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon, az érintettekkel történő közlése, illetve közzététele;
• az Egyesület képviselete;
• kapcsolattartás más civil és érdekképviseleti szervezetekkel;
• az Egyesület gazdálkodásának irányítása;
• utalványozási és munkáltató jogok gyakorlása;
• Egyesület iratanyagaiba történő betekintés biztosítása;
• intézkedés és döntés a hatáskörébe utalt ügyekben.

 

9. §

Az Egyesület működése és gazdálkodása,

a beszámolás szabályai

 

9.1.    Az Egyesület, mint civil szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

 

9.2. Az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható (Ptk. 3:63.§. (2) bek., Civil tv. 17.§. (1) bek.), azonban az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (Ptk. 3:63.§. (3) bek.) Az Egyesület a jelen Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. (Civil tv. 17.§. (3) bek.) Tevékenységet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott keretek között végzi.

 

9.3.    Az Egyesület naptári évre szóló költségvetéssel gazdálkodik, amelyet az Elnökség minden év március 1-ig terjeszt a Közgyűlés elé. A megelőző év tevékenységéről az Alapszabályban meghatározott tisztségviselők a legkésőbben a tárgyévet követő március 1. napjáig összehívott Közgyűlésen kötelesek beszámolni.

 

9.4.    Az Egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit (ráfordításait) elkülönítetten kell nyilvántartania. A nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmaznia. (Civil tv. 27.§. (1)-(2) bek.)

 

9.5.    Az Egyesület bevételei különösen:

 

a)    tagdíjak;

b)    a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

c)    az alapcél szerinti tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás,

d)  az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti tevékenységéhez kapott adomány;

e)  az alapcél szerinti tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevétele, ideértve különösen

ea)    a kizárólag az alapcél szerinti  tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértéke, valamint

eb)    a részben az alapcél szerinti tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti használatával arányos rész;

f)     az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevétel, így különösen

fa)     a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamat, osztalék, árfolyamnyereség és más bevétel,

fb)     az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel.

 

9.6.    Az Egyesület kiadásai lehetnek különösen:

 

a)  Az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek (ráfordítások, kiadások);

b)  gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek (ráfordítások, kiadások);

c)  a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)  Egyéb költségek (pl. a közreműködő tagok, tisztségviselők és szakértők díja, költségtérítése.).

 

9.7.    A civil szervezet vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.(Civil tv. 18.§. (2) bek.)

 

9.8.    Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel a tagjai között, a tagok részére nyereséget nem juttathat. (Civil tv. 17.§. (1) bek., Ptk. 3:63.§. (4) bek.)

 

9.9.    Az Egyesület vagyona lehet készpénz (bankbetét, folyószámlán levő összeg), készpénzre szóló követelés, értékpapír, ingatlan és ingó vagyon. Befektetési tevékenységet csak és kizárólag a Befektetési Szabályzata rendelkezései szerint végezhet. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A bankszámla feletti rendelkezési jogot illetően a jogszabályi és banki előírások - a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés rendelkezései - az irányadóak. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. (Civil tv. 17.§. (4) bek.)

 

9.10.  Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (Ptk. 3:65.§. (4) bek., Civil tv. 17.§. (2) bek.)

 

9.11.  Az Egyesület nevében és javára adománygyűjtő tevékenység folytatható azzal, hogy az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. (Civil tv. 24-26.§.)

 

9.12.  Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, azaz december 31-vel, mint mérleg fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (Civil tv. 28.§. (1)-(2) bek.)

 

          Az Egyesület éves beszámolóját az Elnökség - a számvitelről szóló és egyéb hatályos jogszabályokban előírt tartalommal és időben - köteles a Közgyűlés elé terjeszteni. A beszámoló tervezetét írásban és oly időpontban kell elkészíteni, hogy azt a Közgyűlés bármely tagja - illetőleg bármely érdeklődő - a Közgyűlés ülése előtt 8 nappal megtekinthesse.

 

9.13.  Az Egyesület beszámolója tartalmazza:

 

a)  a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b)    az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. (Civil tv. 29.§.(2) bek.)

 

9.14.  A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni (Civil tv. 29.§.(3) bek.), amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. (Civil tv. 46.§. (1) bek.) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a Civil Törvény 32.§.-a szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását.  (Civil tv. 29.§. (6)-(7) bek.) A közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell elkészíteni. (350/2011. (XII.30) Korm. rendelet 12.§. (1) bek.)

 

          A Közgyűlés az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a jelen lévő szavazásra jogosult tagok több mint felének „igen" szavazatával, vagyis egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

 

9.15.  Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott éves beszámolóját, valamint a közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Ezen kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényben meghatározottak szerint tesz eleget.(Civil tv. 30.§. (1)-(2) bek.) A beszámolót - ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles - az OBH részére kell elektronikusan megküldeni. Ezen megküldéssel a civil szervezet eleget tesz közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének is.

 

9.16.  Ha jogszabály rendelkezése alapján a szervezet közlemény vagy egyéb irat közzétételére köteles, a szervezetnek a nyilvántartását vezető bíróság részére kell megküldenie azokat a közleményeket és egyéb iratokat, amelynek közzétételére törvény rendelkezése alapján köteles. Ha a bíróság részére megküldött iratok megfelelőek, a bíróság azokat jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére. (A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 18/A. §. (1)-(2) bek.,)

 

9.17.  Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, az elfogadását követő 15 napon belül saját honlapján  is közzéteszi, így az szabadon hozzáférhető bárki számára. Az Egyesületnek lehetővé kell tennie továbbá azt, hogy a beszámoló és a közhasznúsági mellékelt adatai a Civil Információs Portálon is lekérdezhetőek legyenek. (Civil tv. 30.§. (3)-(4) bek.)

 

9.18.  Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Alapszabály rendje szerint, az Egyesület székhelyén bárki betekinthet, arról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. rendelkezései szerint és saját költségére másolatot készíthet. A betekintés tényleges biztosításáról az Egyesület Elnöke gondoskodik a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül. Bármely érdeklődő a reá vonatkozó egyesületi iratokról, továbbá a jelen szabályzat szerint kötelezően közzéteendő iratokról, határozatokról a saját költségén másolatot készíthet, ennek biztosításáról szintén az Egyesület Elnöke intézkedik az e pontban - betekintés biztosítására vonatkozóan - írt szabályok szerint. A betekintőkről a hely és az időpont megjelölésével, valamint a betekintő aláírásával nyilvántartást köteles vezetni.

 

10. §

Az Egyesület képviselete

 

10.1.  Az Egyesület Elnöke feladatai ellátása során az Egyesület nevében jár el, az Egyesületet más jogi - és nem jogi - személyekkel, harmadik személyekkel szemben, továbbá a bíróságok és más hatóságok előtt az Egyesület Elnöke képviseli.

 

10.2.  Az Egyesület Elnöke az Egyesületet önállóan, általános és teljes jogkörben (Ptk. 3:29.§. (2) bek.) minden korlátozás nélkül - a bankszámla feletti rendelkezési jogra kiterjedően is - , képviseli, képviselheti, őt önálló aláírási jog illeti meg. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy a képviselő az Egyesület géppel illetve kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá önállóan - egyedül - írja alá a teljes nevét, úgy és olyan formában, ahogy azt a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányon teljesítette.

 

11. §

Az Egyesület megszűnése

 

11.1.  Az Egyesület megszűnhet jogutódlással és jogutód nélkül is. Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és csak Egyesületekre válhat szét. A jogutódlással történő megszűnésről az Egyesület(ek) Közgyűlése dönt legalább a szavazásra jogosult tagok 3/4-es többségével. Az Egyesületek jogutódlással történő megszűnésére egyébiránt a jogi személyek általános szabályait kell alkalmazni. (Ptk. 3:83.§.)

 

11.2.  Megszűnik az Egyesület jogutód nélkül, ha

 

• határozott időre jött létre és a határozott időtartam eltelik;
• megszűnése meghatározott feltételhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
• a tagok kimondják megszűnését; ha az arra jogosult szerv ( a nyilvántartást vezető törvényszék) megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet törli a nyilvántartásból. (Ptk. 3:48.§. (1) bek.)

A fentieken kívül jogutód nélkül megszűnik az Egyesület akkor is, ha

• az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;
• az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. (Ptk. 3:84.§.)

 

11.3.  Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. Az ezután megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. (Civil tv. 10/A.§.)

 

11.4.  Az Egyesület a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

 

12. §

Záró rendelkezések

 

12.1.  Az Alapszabályt az Egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. (Ptk. 3:71.§. (2) bek.)

 

12.2.  Az Egyesület tagja és az Elnökség kérheti a bíróságtól a tagok és az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított 1 éves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik (Ptk. 3:35.§.-3:36.§. (1); (4) bek.)

 

12.3.  A civil szervezetek működése feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel fordulhat a bírósághoz. (Civil tv. 11.§. (3) bek.)

 

12.4.  Az Egyesületet a Kecskeméti Törvényszék vette nyilvántartásba.

 

12.5.  A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekre vonatkozó általános szabályai és az egyesületekre vonatkozó speciális szabályai; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint egyéb, az egyesületek működését, gazdálkodását szabályozó hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadóak.

 

12.6.  Az Egyesület - jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Alapszabályát a tagok a 2016. február 20. napján, az Egyesület székhelyén megtartott Közgyűlése 5/2016. sz. határozatával jóváhagyta. A jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi Alapszabály a jövőre nézve érvényét és hatályát veszti.

 

Kecskemét, 2016. február 20.