SZEPTEMBER

Szent Mihály hava

 SZEPTEMBER 1.   EGYED NAPJA

• E napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat.
• Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni.
• Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra.
• Ismert találós kérdés: „Mikor van a túróscsusza nevenapja? – Egyed napján.”

SZEPTEMBER 8.   KISASSZONY NAPJA

• Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje.
• Ilyenkor kezdték a dióverést.
• Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol.
• Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. (Hasonló hiedelem él Nagyboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszonnyal kapcsolatban is.) A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat.
• Vetés kezdetét jelentette a nap. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona. A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől.
• Pereszlényben úgy vélték, hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.
• Kisasszony-nap mint határnap is jelentős, amint arról már Nagyboldogasszony napjának (aug. 15.) leírásánál szóltunk.

SZEPTEMBER 12.   MÁRIA NAPJA

• A név gyakorisága miatt kedvelt névünnep.
• Egyes vidékeken a búcsú napja, például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel, kalácsokkal kínálják. Bukovinában az istensegítsiek búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat rendeznek, négy faluból is várják a vendégeket.

SZEPTEMBER 21.   MÁTÉ NAPJA

• Máté hetében vetették egyes helyeken a búzát, például a Bánátban.
• Másutt azonban ezen a napon nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték Máté hetét, mert úgy tartották, hogy az ilyenkor vetett búza polyvás lesz.
• A Szerémségben a Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek.

SZEPTEMBER 29.   MIHÁLY NAPJA

• A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
• E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.
• A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek.
• A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:

„Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják,

De amikor már megkapták, csak főtt krumplival táplálják.”

• Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.
• E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:

„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;”

„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

• Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:

„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

• Egyházasbáston azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret:

„Szent Mihály lova deres, Behozza a telet.”

• Időjósló hiedelmek: az állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják:

„Szent Mihálykor keleti szél Igen komoly telet igér”

• Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
• Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott.

„Menyecskék ferednek, ficzkándó menyhalak.

Az  idö is csupasz-csigaképpen halad…

Csillag hull, homálylik, elkullog a horgász.

Gomolygó füzesben csak  szúnyograj portyáz…”