Oldaltérkép
Galériák
KALENDÁRIUM > Jeles napok
Jeles napok és népszokások júniusban
„Szent Iván hava”

JÚNIUS

 

„Szent Iván hava”



 

„Új tüzet ugornak, testük gúzsba fonják-

Holdharmatos füvön felgyűrik a szoknyát.

Holdvilág suhogtat, ring sudaras hárfa.

Földi vágy fuvalma indul aratásra.”

(Lázáry René Sándor)

 

 

JÚNIUS 8. MEDÁRD

  • Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.
  • A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Néhol úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.
  • Mondják, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.
  • Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.
  • Másutt Medárdkor van a szénakaszálás ideje.

 

JÚNIUS 10. MARGIT NAPJA

  • Egyes helyeken Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon.
  • Ez a tyúkültetésre a legalkalmasabb alkalmas nap.
  • A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.
  • Zentán Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy. „Margit asszony a legyek királynéja és ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” Úgy védekeztek ellene, hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.

 

JÚNIUS 13. PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJA

  • A Remete Szent Antalhoz (jan. 17.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruháztak Páduai Szent Antalra  Ezért igen sok, állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Például a baranyai falvakban nem fogták be a jószágot. Másutt láncon hajtották át a jószágot, miközben a gazda mondta: „legyetek erősek mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!”
  • E naphoz kapcsolódott a Szent Antal tüze, az orbánc gyógyítása ráolvasással.
  • Szent Antal napja Zentán férjjósló nap. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé, megleli jövendőbelijét.
  • Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen.
  • Tápió mentén úgy vélik, hogy nagy esők jönnek, „Szent Antal elviszi a szénát!”

JÚNIUS 24. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP

  • Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.
  • A tűzrevalót egyes helyeken a lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg.
  • A tűz átugrására – a múlt század végi szegedi leírás szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket: „Ne félj, pajtás, ugord át, nem süti meg a pofád!” A tűz átugrása közben párosító-, kiházasító dalokat énekeltek, amelyek gyakran igen hosszúak voltak. innen a mondás, hogy „Hosszú, mint a szentiváni ének” Hosszú lehetett attól is, hogy a falu összes fiataljait összeénekelték.
  • A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. Például Gímesen virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra tettek. Másutt a tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet füstöltek, ebből főztek teát „mellfájás” ellen.

  

JÚNIUS 29. PÉTER-PÁL NAPJA

  • A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:
  • Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.
  • A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.


A mai nap
2019. október 18.
Lukács
Írások