JÚNIUS
„Szent Iván hava”
„Új tüzet ugornak, testük gúzsba fonják-
Holdharmatos füvön felgyűrik a szoknyát.
Holdvilág suhogtat, ring sudaras hárfa.
Földi vágy fuvalma indul aratásra.”
(Lázáry René Sándor)
JÚNIUS 8. MEDÁRD
- Közismert időjárásjósló nap. A
közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven
napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.
- A bukovinai magyarok szerint e
napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Néhol úgy
tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek
királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell
itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.
- Mondják, ha Medárd napján süt
a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a
Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre
lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.
- Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a
lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön.
- Másutt Medárdkor van a szénakaszálás ideje.
JÚNIUS 10. MARGIT NAPJA
- Egyes helyeken Retkes
Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó
gyenge maradjon.
- Ez a tyúkültetésre a legalkalmasabb alkalmas nap.
- A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják.
- Zentán Margitot legyes Margitnak hívják.
Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok
lesz a légy. „Margit asszony a legyek királynéja és
ezen a napon minden konyhába beereszt egy kötővel” Úgy védekeztek ellene,
hogy mise idején a szántóföldről hozott földet szórták szét a házban.
JÚNIUS 13. PÁDUAI SZENT ANTAL NAPJA
- A Remete Szent Antalhoz (jan.
17.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruháztak Páduai Szent Antalra Ezért igen sok, állattartással
kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Például a
baranyai falvakban nem fogták be a jószágot. Másutt láncon hajtották át a
jószágot, miközben a gazda mondta: „legyetek erősek mint a vas, tartsatok
össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!”
- E naphoz kapcsolódott a Szent
Antal tüze, az orbánc gyógyítása ráolvasással.
- Szent
Antal napja Zentán férjjósló nap. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő
lány éjfélkor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé,
megleli jövendőbelijét.
- Szent Antal napját különösen az asszonyok számára
tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések
nőnek a kézen.
- Tápió mentén úgy
vélik, hogy nagy esők jönnek, „Szent Antal elviszi a szénát!”
JÚNIUS
24. KERESZTELŐ SZENT JÁNOS NAPJA VAGY SZENT IVÁN-NAP
- Szent
Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles
napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent
Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt
tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó
termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata
is volt.
- A tűzrevalót egyes helyeken a
lányok gyűjtötték, sőt a tüzet is ők gyújtották meg.
- A tűz átugrására – a múlt század végi szegedi leírás
szerint – tréfásan így biztatták a résztvevőket: „Ne félj, pajtás, ugord
át, nem süti meg a pofád!” A tűz átugrása közben
párosító-, kiházasító dalokat énekeltek, amelyek gyakran igen hosszúak
voltak. innen a mondás, hogy „Hosszú, mint a szentiváni ének” Hosszú
lehetett attól is, hogy a falu összes fiataljait összeénekelték.
- A Szent
Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz
átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. Például
Gímesen virágos bodzafaágat pároltak a tűzön, amit később daganatra
tettek. Másutt a tűzön megpörkölt vadbodzát az ágyba
vitték a bolhák ellen. Vajkán vasfüvet, fodormentát, tisztesfüvet
füstöltek, ebből főztek teát „mellfájás” ellen.
JÚNIUS 29. PÉTER-PÁL NAPJA
- A
magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a
napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi
rigmussal biztatták egymást:
- Ekkor
volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a
halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték
vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a
halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.
- A
Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény
vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül
vagy férjhez megy.
|