Oldaltérkép
Galériák
EGYESÜLET > Alapszabály

A Kincskereső Család- és Ifjúságsegítő Egyesület

2009. június 13-án megtartotta Alakuló Közgyűlését, amely alkalommal kimondta az Egyesület megalakulását, meghatározta annak fő célkitűzéseit és mindezt Alapszabályban rögzítette.

Ez alakalommal a tagság megválasztotta a az Egyesület vezetését is amelynek tagjai:

  • Hodován Péter (elnök)
  • Facskóné Mihó Ágnes (elnök helyettes)
  • Dr Szili Zsolt (titkár)

Az Egyesületet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság  2009. július hó 29. napjával jogerősen bejegyezte!


Elérhetőségeink:

Levelezési cím:   Kincskereső Család- és Ifjuságsegítő Egyesület

                          6353  Dusnok,  Dózsa Gy. u 10.

Telefon:    78/401-821

Mobil:       70/450-3615

E-mail:      kincskeresomuhely@gmail.com

honlap:     www.kincskeresomuhely.hu

 

ALAPSZABÁLY

I. ALAPELVEK

1.      Neve:      Kincskereső Család- és Ifjúságsegítő Egyesület   (továbbiakban: Egyesület)

2.      Székhelye:       6353 Dusnok, Dózsa Gy. u. 10.

3.      Az Egyesület jogi személy.

4.1.    Az Egyesület pártoktól független, közhasznú célokat szolgáló szervezet, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott jogi személy, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, szervezete pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, valamint országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi és települési önkormányzati választáson jelöltet nem állít és más által jelölt személyt sem támogat.

4.2.    Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.

4.3.       Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal, önálló költségvetéssel és képviselettel rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

4.4.    Az Egyesület működése nyilvános. Tevékenységének legfontosabb adatait minden évben nyilvánosságra hozza.

4.5.    A jelen alapszabály a meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak érvényesülését és kötelességeinek teljesítését.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE

1.      Az Egyesület célja:

  • Közösség építő-, kulturális-, családi-, gyermek- és ifjúsági programok szervezése.
  • Hátrányos helyzetű családok, gyermekek és fiatalok segítése.
  • Családi napközi létrehozása és működtetése
  • Oktatás, nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés és környezeti nevelés, természetjáró kirándulások, erdei iskolai programok szervezése.
  • Keresztény, népi és nemzeti kultúránk megőrzése, népművészet, hagyományőrzés.
  • Nemzetiségi kultúránk ápolása. 
  • Veszélyeztetett családok, ifjúsági rétegek számára drogprevenciós és bűnmegelőzési programok szervezése.

2.      Az Egyesület tevékenysége:

2.1.    Az Egyesület céljai elérése érdekében:

  • Együttműködik más, hasonló célokat kitűző, bel- és külföldi alapítványokkal, szervezetekkel, társaságokkal, intézményekkel.
  • A működéshez szükséges anyagi alapok megteremti és a szükséges lehetséges apparátust fenntartja.
  • Kitüntetések, jutalmak odaítéléséhez szakmai véleményeket ad.
  • A tagokat tájékoztatja az Egyesület programjáról, és tevékenységéről, munkájának eredményeiről.
  •  Lehetőségeket biztosítása a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének elősegítésére.

 

2.2.    Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 2. § (2) bekezdése alapján, figyelemmel a törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjára, kéri közhasznú szervezetként történő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. előírásainak megfelelően közhasznú tevékenységet folytat, amely a tv. 26. §-ban meghatározott alábbi tevékenységet jelenti:

  •  2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
  •  4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  •  5. kulturális tevékenység,

 

2.3.    Az Egyesület céljai folyamatos megvalósítását tagjain kívülieknek is szóló ajánlások kidolgozásával, különféle szolgáltatásokkal szolgálja. Ezeknek megfelelő nyilvánosságáról és tisztaságáról gondoskodik. Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

2.4.    Az Egyesület közhasznú funkcióit úgy is gyakorolja, hogy alábbi szolgáltatásait az Egyesületi tagságtól függetlenül és korlátozásoktól mentesen az érdeklődők számára nyílttá és hozzáférhetővé teszi: tanácskozások, tapasztalatcserék, pályázatok, versenyek szervezése, állásfoglalások, ajánlások, érdekérvényesítési tevékenység eredményei útján.

III. A TAGSÁGI VISZONY, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1.1.    Az Egyesületnek tagja lehet minden magyar és külföldi természetes személy ha:

  • elfogadja az Egyesület alapszabályát, annak céljait, és önként vállalja a tagsági viszonnyal járó jogokat és kötelezettségeket;
  • tagsági viszonya nem ütközik jogszabályba, nem tiltották el a közügyek gyakorlásától;
  • alapító tagok között szerepelt, illetve belépési szándékáról írásban nyilatkozatot tesz, melyben nyilatkozik arról is, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri, céljaival egyetért, és a belépési szándékát az Elnökség elfogadja.

1.2.    A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál illetőleg az Egyesület működése során tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, bőrszín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.

1.3.    A tagfelvételről az előterjesztett kérelem alapján az elnökségi ülésen jelenlévő tagok egyszerű többségének felvételt támogató szavazatával döntenek.

1.4.    Az Egyesületbe való belépés és az abból való kilépés önkéntes. A tagsági viszony megszűnik:

  • a tag halálával;
  • kilépéssel;
  • törléssel;
  • kizárással;
  • valamint az Egyesület megszűnésével.

1.5.    A tagsági viszony kilépéssel akkor szűnik meg, amikor az érintett írásban bejelenti az Egyesület elnökségének kilépési szándékát.

1.6.    Azt a tagot, aki 6 hónapos késedelembe került a tagdíj megfizetésével, az Egyesület elnöke írásban megfelelő határidő tűzésével felszólítja az elmaradt tagdíjának befizetésére. A póthatáridő eredménytelen eltelése után a tagot az elnök törli az Egyesület tagjai közül.

1.7.    Azt a tagot, aki írásbeli figyelmeztetés után

  • egyéb kötelezettségének nem tesz eleget;
  • akinek tevékenysége az Alapszabályba ütközik;
  • tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival;
  • neki felróható módon az Egyesület érdekét egyéb módon súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;
  • a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek – az alapszabályban meghatározott időtartam alatt – felszólítás ellenére sem tesz eleget, illetőleg;
  • sérti az Egyesület jó hírnevét.
  • az Egyesület Elnöksége az Egyesületből kizárhatja.

1.8.    A kizárást vagy törlést kimondó határozat ellen, valamint a tagfelvételi kérelmet elutasító határozat ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni az Egyesület elnökénél, aki ezt a Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a következő ülésén bírálja el a fellebbezést. Az érintett tag, vagy felvételt kérő a Közgyűlésen előadhatja védekezését.

1.9.    A kizárás fegyelmi eljárás útján történik. A fegyelmi szabályzatot a Közgyűlés alkotja meg.

2.1.   A tag joga:

  • részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, ott felszólalhat, javaslatot, indítványt tehet és a határozathozatalban részt vehet;
  • részesülhet az Egyesület cél szerinti juttatásaiban, támogatásaiban;
  • jelöltállítási és szavazati joggal rendelkezik, az Egyesület bármely tisztségére választható;
  • önkéntes támogatásokkal, juttatásokkal segítse az Egyesület tevékenységét, gazdasági feltételeinek biztosítását;
  • betekinthet az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik;
  • a Közgyűlésen indítványt tehet, a tagok legalább 25 %-ának indítványára bármely ügyet fel kell venni a Közgyűlés napirendjére. Ugyanígy a tagok legalább 25 %-a  indítványozhatja, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül az Elnökség vagy valamely tisztségviselőjének döntését;
  • a tagnak joga van arra, hogy a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen az Egyesületet érintő bármely kérdésről, az általa tapasztalt hibákat, hiányosságokat az érintettek tudomására hozza;
  • törvénysértő határozatot - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

2.2.   A tag kötelessége:

  • Rendszeresen részt vegyen a Közgyűléseken, az alapszabály rendelkezéseit és az Elnökség határozatait tartsa be;
  • tegyen eleget az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
  • kötelező tagdíjfizetéssel segítse az Egyesület tevékenységét, gazdasági feltételeinek biztosítását;
  • az Egyesület eredményes működését személyes tevékenységével, a tőle elvárható módon segítse.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1.      Az Egyesület szervei: a Közgyűlés és az Elnökség. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Egyesület elnöke alelnöke és titkára, együtt az elnökség tagjai.

2.      A Közgyűlés

2.1.    Az Egyesület legfőbb önkormányzati szerve – tagjainak összessége – a Közgyűlés.

2.2     A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze. A Közgyűlés összehívásának időpontjáról, helyéről, napirendi javaslatáról az Egyesület valamennyi tagját legalább 8 nappal korábban írásban értesíteni kell, az értesítést (meghívó) igazolható módon kell a tagoknak eljuttatni úgy, hogy vita esetén az ülést összehívónak kell bizonyítania azt, hogy az összehívás szabályszerűen történt. Az ettől eltérő módon összehívott Közgyűlés csak akkor határozatképes, ha az ülésen minden tag jelen van, s a megtartáshoz, s a javasolt napirend megtárgyalásához minden tag hozzájárult. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság - illetőleg a jogszabály - elrendeli, illetőleg ha a tagok 25 %-a – írásban, az ok és cél megjelölésével – kéri, ezen esetben a Közgyűlést az indítvány megérkezésétől számított 30 napon belül kell összehívni.

2.3.    A szabályosan összehívott Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az újból összehívott Közgyűlés (megismételt Közgyűlés) – változatlan napirend mellett – a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes, ha mind az eredeti, mind a megismételt Közgyűlés újonnan kiküldött meghívója ezt a tényt tartalmazza.

2.4.    A Közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti – távolléte esetén az alelnök, együttes távollétük esetén pedig az az egyesületi tag, akit a jelenlévők e tisztre felkérnek.

2.5.    Ha jogszabály, illetőleg a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, a Közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének „igen” szavazatával és nyílt szavazással hozza. Ilyen módon kell elfogadni a közhasznú szervezet éves beszámolóját is.

2.6.    A határozathozatalnál minősített többségi (jelenlévők 2/3-a) szavazat szükséges a következő kérdésekben:

  • az Alapszabály módosításához,
  • az Egyesület egyesülésének, szétválásának elhatározásához.

2.7.    A jelenlévők egyhangú szavazata szükséges az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához.

2.8.    A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület – mint közhasznú szervezet – cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

2.9.    A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azon az Egyesület tagjain kívül bármely érdeklődő személy hallgatóként - tanácskozási jog nélkül - részt vehet.

2.10.  A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály megállapítása és módosítása;
  • az éves tagdíj mértékének a meghatározása;
  • az évi költségvetés meghatározása; az annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
  • az elnökség évi beszámolójának elfogadása;
  • a közhasznúsági jelentés elfogadása;
  • az egyesület elnökének, alelnökének, titkárának (együtt elnökség tagjainak) megválasztása, visszahívása;
  • az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
  • döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a jelen alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal, vagy ha az elnökség bármely kérdésben a közgyűlés döntését kéri.

2.11.  A közgyűlés határozatait az érintettekkel – a határozat meghozatalát követő 15 napon belül – ha az érintett a közgyűlésen nincs jelen, írásban közli. Az egyesület honlapján, illetve hírlevelében kell nyilvánosságra hozni mindazon közgyűlési döntéseket, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát jogszabály előírja, és nem írja elő kötelező jelleggel a sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalt.

2.12.  Az egyesület működésével, tevékenységével kapcsolatban bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, közösség – írásban – javaslattal, kérelemmel, stb. fordulhat a közgyűléshez – illetve elnökséghez – melyet az elnökség előzetesen köteles megvizsgálni, s ha az ügyben döntés meghozatala szükséges, köteles a következő közgyűlés elé terjeszteni, a közgyűlés köteles határozatot hozni, s arról az érintett személyt tájékoztatni. Az egyesület szerveihez forduló az ügyében hozott döntésről, keletkezett iratokról - saját költségén másolatot kérhet.

2.13.  Az egyesület működésének, tevékenységének, eseményeinek egyes fontosabb konkrétumairól, az egyesület által nyújtható szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről az elnökség az egyesület honlapján - a közlemény legalább 15 napra történő megjelentetésével, ennek hiányában a helyi sajtó útján – tájékoztatja az érdeklődőket illetőleg a lehetséges érintetteket. Az elnökség az egyesület által nyújtandó szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről (pl. pályázat, stb.) azok mértékéről és feltételeiről az egyesület honlapján, ennek hiányában a helyi sajtóban közleményt jelentet meg.

2.14.  Az elnök gondoskodik arról, hogy a közgyűlés üléséről jegyzőkönyv készüljön, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, közgyűlés ülésén megjelent tagok számát, a határozatképesség tényét, a végleges napirendet, a tárgyalt ügyek ( indítványok ) összefoglalását, a hozott határozatokat szó szerint – beleértve a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is – és a szavazás eredményére vonatkozóan az döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók  számát. A jegyzőkönyvhöz a jelenléti ív egy eredeti példányát mellékelni kell. A jegyzőkönyvet az elnök – távolléte esetén a közgyűlés levezető elnöke – és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen részt vett két tag hitelesíti. A hozott határozatokat évenként sorszámozva kell nyilvántartani a határozatok könyvében. A határozat nyilvántartásából ki kell derülnie közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az elnök gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

2.15.  Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – előre jelzett és egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A betekintés tényleges biztosításáról az egyesület elnöke gondoskodik a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül. Bármely érdeklődő a reá vonatkozó iratokról, továbbá a jelen szabályzat szerint kötelezően közzéteendő iratokról, határozatokról a saját költségén másolatot készíthet, ennek biztosításáról szintén az egyesület elnöke intézkedik az e pontban – betekintés biztosítására vonatkozóan – írt szabályok szerint. A betekintésről az időpont megjelölésével nyilvántartást köteles vezetni. A másolatkészítés tényét, helyét, idejét az eredeti okirat hátlapjára fel kell vezetni.

3.      Az elnökség

3.1.    Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség, mely 3 főből áll. Az egyesület  elnöke, alelnöke és titkára a jelölt funkcióra történő megválasztásukkal az Elnökség tagjává válnak. Az elnökséget a közgyűlés nyílt szavazással 5 évre választja meg a közgyűlésen jelenlevő tagok többségének támogató szavazatával. Az elnökség tagja tisztségükből visszahívhatók, a elnökségi tag a tisztségéből akkor tekintett visszahívottnak, ha a jelenlévő tagok több mint fele a visszahívás mellett szavazott. Visszahívás azon okokból lehet kezdeményezni bárki által, amely okok az egyesületből való kizárásra is alapot adhatnak (Alapszabály III/1/7.) Visszahívható még az elnökségből az is, aki e feladatának tartósan nem felel meg.

3.2.    Az elnökség tagja az a tag lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, és

  • magyar állampolgár, vagy
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

3.3.    Egyidejűleg nem lehetnek az elnökség tagjai, akik egymásnak hozzátartozói [ a Ptk. 685. § b.) pontban foglaltak szerint], vagy élettársai illetőleg nem lehet az elnökség tagja az a személy aki olyan – időközben megszűnt – közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt a szervezet megszűntét megelőző két évben legalább egy évig, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Ez a kizáró ok a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig akadályozza a személyt az elnökségi tagságban.

3.4.    Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által bárkinek nyújtott, jelen okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást. Egyebekben az összeférhetetlenségre nézve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. §-ának rendelkezései az irányadóak. Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles azokat a közhasznú szervezeteket, amelyeknél vezető tisztségviselő, előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt, vagy ilyen tisztségre jelölték.

3.5.    Az elnökséget igény szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként hívja össze az elnök. Az elnökség az ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség ülései összehívásánál egyebekben megfelelően alkalmazandók a közgyűlésnél meghatározott szabályok.

3.6.    Az elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van. Ha az elnökség határozatképtelen, az ülést meg kell ismételni. Döntéseit az elnökség nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van.

3.7.    Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület - mint közhasznú szervezet - cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.8.    Az elnökség irányítja és szervezi az egyesület működését és tevékenységét. Működéséért és döntéseiért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, melynek évente beszámol tevékenységéről.  Az elnökség

  • két közgyűlés között irányítja az egyesületet;
  • előkészíti a közgyűlést;
  • gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
  • dönt az egyesületbe belépési nyilatkozat elfogadásáról;
  • maga, és az egyesület nevében az egyesület céljait, tevékenységét és működését érintő kérdésekben állásfoglalást ad ki;
  • az egyesület céljaira és működési költségei fedezetére pályázatokat nyújt be, és egyéb módokon is törekszik növeli az egyesület bevételeit;
  • az egyesület nevében vagy javára közcélú adománygyűjtést rendezhet;
  • az egyesületi célok megvalósítása érdekében munkabizottságokat, csoportokat hozhat létre tagokból, s más, külső személyekből;
  • az éves beszámolóval egyidejűleg közhasznú jelentést készít, és elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti;
  • az elnökség hatáskörébe tartoznak továbbá mindazon kérdések, amelyeket jogszabály vagy ezen alapszabály a közgyűlés vagy más belső szervezeti egység hatáskörébe nem utal.

3.9.    Az elnökség gondoskodik a tagnyilvántartásról, szervezi az egyesület gazdálkodását.

3.10.  Az egyesületet más jogi – és nem jogi – személyekkel, harmadik személyekkel szemben, továbbá a bíróságok és más hatóságok előtt az egyesület elnöke – akadályoztatása esetén az egyesület alelnöke egyedül, önállóan – képviseli. A jelölt tisztségviselők képviseleti tevékenységük során a közgyűlés és elnökség határozatai szerint járnak el.

3.11.  Az elnökség döntéseinek nyilvánosságra hozatalára a jelen alapszabály IV.2.11.-ben írtak értelemszerűen vonatkoznak.

3.12.  Az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnöke feladatai ellátása során az egyesület nevében jár el, az egyesületet minden korlátozás nélkül, önállóan – egyedül – képviseli, őt önálló aláírási jog illeti meg. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az Egyesület elnöke az Egyesület géppel illetve kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá önállóan – egyedül – írja alá a teljes nevét úgy és olyan formában, ahogy azt a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányon teljesítette. A bankszámla feletti rendelkezéshez az Egyesület elnökének és alelnöknek együttes aláírása szükséges.

3.13.  Az egyesület elnöke két közgyűlés között irányítja az egyesületet, összehívja az elnökséget, levezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit.

3.14.  Az egyesület titkárának feladata az egyesület szervei munkájának segítése, döntéseinek adminisztratív előkészítése. Közreműködik a közgyűlés és az elnökség üléseinek előkészítésében és az általuk hozott döntések végrehajtásában.

3.15.  A titkár feladata az egyesület iratanyagának (az egyesület és elnökség üléseinek jegyzőkönyvei, az egyesület közleményei, levelezése, az egyesülethez - elnökséghez külső harmadik személyek által intézett kérelmek, beadványok, jelzések, stb.) kezelése, iktatása és őrzése. Az iratokat az egyesület székhelyén kell őrizni.

3.16.  Az elnök nyilvántartást vezet a közgyűlés és az elnökség határozatairól, és iratairól. A nyilvántartásra értelemszerűen vonatkozik a jelen alapszabály IV.2.14. pontjában írtak. Ő készíti el az elnökség üléseiről a jegyzőkönyvet, szintén a IV.2.14. szerint. Az elnök a határozatokat az érintettekkel írásban – a jelen alapszabályban írtak szerint – köteles közölni. Az egyesülethez és elnökséghez érkezett illetőleg az egyesület működése során keletkezett és egyéb iratokat iktatni kell, az iktatókönyvben fel kell tüntetni az irat sorszámát, érkezés/kiadás dátumát, az irat tárgyát, esetlegesen az ügyintézési határidőt, illetőleg a teendő intézkedést. Az iktatókönyvet az egyesület székhelyén - az iratokkal együtt - kell őrizni.

3.17.  Az elnökség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintésre értelemszerűen vonatkoznak a IV.2.15. pontban írottak.

3.18.  Az elnök az elnökség irányítása szerint vezeti az egyesület gazdálkodását, kezeli az egyesület vagyonát, pénzügyeit, elkészíti és az elnökség elé terjeszti az egyesület éves költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint az 1997. évi LCVI. tv. 19. §-a szerinti közhasznúsági jelentés tervezetét.

3.19.  Ahol a jelen alapszabály helyi sajtó útján való közzétételről rendelkezik, ott a Dusnoki Híradó ill. a Kincskereső Levél rendszeresen megjelenő kiadványban kell megjelentetni a közleményt.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1.       Az egyesület gazdálkodása nem nyereségérdekelt, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, az alapszabályban meghatározott tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

2.       Az egyesület naptári évre szóló költségvetéssel gazdálkodik, amelyet az elnökség minden év március 1-ig terjeszt a közgyűlés elé. A megelőző év tevékenységéről az alapszabályban meghatározott tisztségviselők legkésőbben a tárgyévet követő március 1. napjáig összehívott közgyűlésen kötelesek beszámolni. Az egyesület a beszámolókat a hatályos jogszabályokban és jelen alapszabályban írtak szerint nyilvánosságra hozza.

3.       Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj befizetésén túl az egyesület tartozásaiért nem felelnek. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4.       Az egyesületnek a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint értelmezett cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait (ráfordításait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartásara egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

5.       Az Egyesület bevételei:

  • a tagdíjak, melyet az egyesület tagjai minden tárgyév március hó 31. napjáig, illetve az egyesületbe való belépést követő 30 napon belül, tartoznak befizetni az egyesület pénztárába;
  • az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezetére kapott támogatás, illetve adomány;
  • vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
  • a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  • egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

6.       Az egyesület kiadásai (költségei) csak céljai megvalósításával függhetnek össze. A kiadások különösen

  •  közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
  •  az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  • a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  •  közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani

7.      Az egyesület gazdálkodásának részleteire az egyesületek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabályok, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak. Az egyesület bevétele várhatóan nem éri el az évi öt millió forintot, ezért az elnökségtől elkülönülő felügyelő szervet nem hoz létre. Amennyiben az egyesület bevétele várhatóan eléri az évi öt millió forintot , akkor Alapszabály módosítással haladéktalanul létrehozzák a felügyelő szervet.

VI. PÁLYÁZTATÁS SZABÁLYAI

1.       Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

2.       A pályázat nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli. Pályázati úton történő juttatás esetében a pályázatok elbírálása és a juttatásban részesülők kijelölése az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

3.       A pályázati kiírást a helyi sajtó útján – ha van akkor az Alapítvány honlapján is – közzé kell tenni. A pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb – a közzétételtől számított – 30 napnál. Ha a pályázat tárgya megköveteli, akkor egyéb sajtótermékben is közzé lehet tenni. Ebben az esetben a benyújtási határidőt a legutolsó megjelenéstől kell számítani. A pályázati feltételeknek egyértelműeknek és könnyen érthetőeknek kell lenniük. Ha az értékelésnél a feltételek különböző súlyúan szerepelnek, akkor ezt a tényt, valamint azt is jelölni kell, hogy melyik feltétel mekkora súllyal vesz részt a bírálatban. A pályázat nem tartalmazhatnak olyan feltételt, amely jelentőséggel nem bír. A pályázati kiírásnak pontosan meg kell jelölni a juttatást, amelyet sikeres pályázás esetén el lehet nyerni. A pályázati kiírásnak pontosan tartalmaznia kell a beadás, az elbírálás és a pályázók értesítésének határidejét. Sikeres pályázókat levél útján, sikertelen pályázókat levél, vagy a helyi sajtó útján kell értesíteni. Az elbírálás a beadás határidejétől számítottan nem lehet több 30 napnál. Az elbírálásokról a pályázókat 15 napon belül levélben és a helyi sajtó útján értesíteni kell. A határidő számításánál az induló napot nem kell számítani. Amennyiben az utolsó nap munkaszüneti napra esik, akkor a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

4.       Amikor a jelen alapszabály a helyi sajtó útján való közzétételről rendelkezik, akkor a Dusnoki Híradó ill. a Kincskereső Levél című újságjában és honlapjában kell közzétenni az információkat.

VII. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

1.       Az egyesület éves pénzügyi tervét és az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló beszámolót (közhasznú szervezet éves beszámolója) az elnökség – a számvitelről szóló és egyéb hatályos jogszabályokban előírt tartalommal és időben – köteles a közgyűlés elé terjeszteni. A beszámoló tervezetét írásban és oly időpontban kell elkészíteni, hogy azt a közgyűlés bármely tagja a közgyűlés ülése előtt 8 nappal megtekinthesse.

2.       Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

  • a számviteli beszámolót;
  • a költségvetési támogatás felhasználását;
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  • a cél szerinti juttatások kimutatását;
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  • az elnökség tagjainak nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  • a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

3.       Az egyesület éves pénzügyi tervébe, beszámolójába és közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A betekintés – másolatkészítés lehetőségeit illetően a jelen alapszabály IV. 2. 15. pontjában írtak az irányadóak. Az egyesület az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig saját honlapján és a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza.

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1.      Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

2.      Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló feladata.

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.      Az egyesület alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az egyéb, ide vonatkozó jogszabályokba foglalt rendelkezések az irányadóak.

2.      Az egyesület feletti adóellenőrzést székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el.

3.      Az egyesületet a székhelye szerint illetékes Bács-Kiskun Megyei Bíróságtól kéri bírósági nyilvántartásba vételét. A bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Működése felett – a közhasznú működés tekintetében is – az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

4.      Az egyesület tagja által, valamint az ügyész által indított perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak.

5.       A bíróság az ügyész keresete alapján

  • megsemmisítheti az Egyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
  • a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az Egyesület legfelsőbb szervét;
  • ha az Egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
  •  feloszlatja az Egyesületet, ha annak működése az Etv. 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
  • megállapítja az Egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

Az egyesület közgyűlése a 2009. július 4-i közgyűlésén az alapszabály módosítást elfogadta.

 Dusnok, 2009. július 4.

 

 

A mai nap
2018. december 10.
Judit
emberi jogok napja
Írások